Az elkészült Rákóczi-túróslepényt egy forró vízbe mártott, éles kés segítségével, a számunkra megfelelő méretű és alakú szeletekre felvágjuk, általában négyzet alakú szeletekre szokás darabolni. Szeletelés közben ügyeljünk arra, hogy a tojáshabot és a barack- vagy ribizlilekvárt ne törjük, illetve ne kenjük össze!

Az eredeti Rákóczi-túrós receptje szerint a sütemény felületére nyomott tojáshabot addig kell sütni, amíg a felülete, világossárga színt nem kap. Viszont, ha nagyon megpirul a tojáshab, akkor az a kész sütemény szeletelését nagyon meg fogja nehezíteni, mivel törni és morzsálódni fog a tojáshab. Ezt lehetőleg kerüljük el!

A túró minőségétől, nedvességtartalmától függően változhat a túrótöltelék állaga. Amennyiben túl sűrűnek vagy száraznak éreznénk a tölteléket, akkor kevés tejfölt adhatunk még hozzá. Ha viszont túl hígnak, folyékonynak éreznénk a túrós tölteléket, akkor adhatunk hozzá kevés darált kekszet vagy kenyérmorzsát, esetleg búzadarát.

A túrótölteléket, búzadara helyett, készíthetjük apróra vágott zsemlekockákkal is (az eredeti Rákóczi-túrós receptje szerint is azzal készült a töltelék). A szikkadt (vagy szikkasztott) zsemléket (2-3 db) vékonyan meghámozzuk, majd 5 mm-es szeletekre felvágjuk. A szeletekből 5 mm-es csíkokat vágunk, majd a csíkokat 5 mm-es élhosszúságú kis kockákra vágjuk. Ezeket a zsemlekockákat keverjük a túrótöltelékhez.

A Rákóczi-túróslepény az egyik leghíresebb-, legfinomabb-, világszerte is ismert magyar sütemény. Ennek a híres magyar süteménynek az elkészítése elsőre kicsit bonyolultnak tűnhet, de érdemes vele fáradozni, mert végül egy nagyon finom és látványos desszertet kapunk.

Sajnálatos módon, sok helyen Rákóczi-túróslepényként ismerik és ezen a néven értékesítik az amúgy habos túrós lepénynek készült, vastag cukrozott-tojáshabbal fedett cukrásztermékeket és egyéb változatait.

A Rákóczi-túrós nevű süteményt a megalkotójáról, Rákóczi János mesterszakácsról (1897. 09. 25. – 1966. 07. 03.) nevezték el. Itthon szinte mindenki ismeri vagy halott erről a süteményről, esetleg kóstolta is valamilyen változatát, de bizonyára sokan – tévesen – sajnos még manapság is úgy gondolják, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelemről lett elnevezve. A sütemény az 1958-as évtől kezdődően vált világszerte ismerté, mivel megalkotója ebben az évben a brüsszeli világkiállítás magyar konyháját irányította és ott ezt a süteményt is megismerhette a nagyvilág.

„Eredeti” Rákóczi-túrós recept

Hozzávalók:

A tésztához: 25 dkg liszt, 12 dkg vaj, 2 tojássárgája, 6 dkg cukor, 1 dl tejföl, csepp só, késhegynyi szódabikarbóna, citromhéj

A töltelékhez: 50 dkg túró, 15 dkg cukor, 3 tojás, 2 dl tejföl, 2 zsemle, 5 dkg morzsa, 4 dkg mazsola

Tojáshab: 4 tojásfehérje, 16 dkg cukor, barackíz

Elkészítése:

A tészta hozzávalóiból elkészítjük az omlós tésztát, majd pihentetjük. Ezután ceruza vastagságúra kinyújtjuk, tepsibe tesszük, megszurkáljuk, majd félig megsütjük. Elkészítjük a tölteléket: a cukrot a tojássárgákkal jól kikeverjük, hozzáadjuk az áttört túrót, a tejfölt, a mazsolát, a lehámozott, apró kockára vágott zsemlét, a citrom héját és az egészet jól összekeverjük. Végül beleforgatjuk a 2 tojásfehérjéből felvert kemény habot. A tölteléket rákenjük a félig megsült tésztalapra és mérsékelten meleg sütőben majdnem készre sütjük. Amíg sül addig elkészítjük a tojáshabot a tetejére. A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, majd a habot csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük. A sütőből kivett tészta tetejét a habbal berácsozzuk, majd visszatesszük a sütőbe száradni, illetve a tetejét világossárgára sütjük. Miután megsült, a rácsok közé barack- vagy ribizlilekvárt fecskendezünk vékonyan. Ha kissé kihűlt, meleg vízbe mártott késsel felszeleteljük.

Forrás: Az eredeti Rákóczi-túrós recept megtalálható a Konyhaművészet – Rákóczi János receptjei című könyvben.