Sűrítési eljárások

Ételeink jelentős részét különösen a sűrített leveseket, főzelékeket, mártásokat, valamilyen módon sűríteni szoktuk. A leggyakoribb sűrítési módok a rántás, a habarás és a lisztszórás. Ezek a műveletek amellett, hogy sűrűbbé teszik az ételeink állagát még a tápértékét is növelik.

A három leggyakoribb sűrítési módszernél lisztet használunk arra, hogy sűrűbbé tegyük a készítendő ételeinket. 100 g liszt átlagosan 1,2-1,4 liter folyadékot köt meg mártás sűrűségűre, 1,2-1,6 litert főzelék sűrűségűre és 2,8-3,5 litert sűrített leves sűrűségűre. Természetesen ezek csak irányadó mennyiségek, hiszen a liszt minőségétől, a folyadék fajtájától, a lében főtt alapanyagok keményítőtartalmától és egyéb összetevőitől függően ezek a számok változhatnak. Különösen a bab, a zöldborsó, a burgonya sűrítik önmagukban is a készített leveseket, főzelékeket.

A sűrített ételeket a sűrítőeljárást követően megfelelő ideig (legalább 5 percig) gondosan forralni kell. Ha nem forraljuk ki alaposan a rántással, habarással, vagy lisztszórással sűrített ételeinket akkor a hozzáadott sűrítőanyag le fog ülepedni az ételeink aljára. Így azok felül hígabbak, alul pedig sűrűbbek lesznek, jellegzetes liszt ízük lesz és könnyben meg is romlanak.

A lisztel való sűrítés után az étel könnyebben leéghet, ezért gyakran kell kevergetni, főleg az edény alján. Arra is érdemes figyelni, hogy amikor a lisztszórás, rántás, habarás hozzáadása után az étel forrni, sűrűsödni kezd, akkor hirtelen megnő a térfogata, ezért könnyen kifuthat az edényből.

Rántás

A rántás és a rántással készített ételek jellegzetes elemei a magyar konyhának és egyben a rántás a magyar konyha leggyakrabban alkalmazott sűrítési módja. A rántás nem csak sűríti, hanem a liszt pirítottsági fokának megfelelően ízesíti is ételeinket. Többek közt éppen ez a liszt pirításakor kialakuló íz adja a magyar konyhára jellemző sűrített levesek és főzelékek jellegzetes ízét.

A rántás készítésekor különböző járulékos anyagokat, fűszereket is tehetünk bele, mint például, fűszerpaprika, cukor, apróra feldarabolt vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyemzöld, stb. Többnyire nagyjából azonos tömegű zsiradékból és lisztből készítjük a rántást (100 g liszthez 100 g sertészsírt, 1 dl olajat vagy 120 g vajat számítsunk). Kicsit több zsiradékot érdemes használni, ha vöröshagymát is pirítunk a rántásba. Kicsit kevesebbet pedig akkor érdemes, ha már a sűrítendő ételbe került valamilyen zsiradék.

Rántás készítése

Először egy serpenyőben felmelegítjük (nem kell túlságosan forróra) a zsiradékot (ami lehet sertészsír, olaj, vaj), majd hozzáadjuk a lisztet és állandó keverés mellett a kívánt színárnyalat eléréséig pirítjuk. Ezután a serpenyőt levesszük a tűzhelyről. Miután kissé kihűlt a pirított liszthez hozzáöntünk annyi hideg vizet (100 g liszthez körülbelül 3-5 dl vizet), hogy kellően híg legyen és egy habverővel simára, csomómentesre keverjük. Ezt követően a kellően felhígított rántást egy szűrőn keresztülöntve, egy fakanállal vagy evőkanállal állandóan keverve, passzírozva hozzáadjuk a forrásban lévő besűrítendő leveshez vagy főzelékhez. Ha valamilyen járulékos anyagot is adtunk a rántáshoz, akkor ne szűrjük át a vízzel felhígított rántást.

Világos rántás

A zsiradékban a lisztet éppen csak a rántás felhabzásáig hevítjük, és nem pirítjuk. Így a liszt elveszíti nyers ízét, de a színe nem változik meg.

Világos petrezselymes rántás

A liszt átforrósodása (felhabzása) után, finomra vágott petrezselyemzöldet is a liszthez adunk és jól összeforgatjuk. Ezzel a módszerrel készíthetünk más zöld-fűszeres változatot is. Adhatunk hozzá kaprot, zellert, bazsalikomot, kakukkfüvet, stb.

Zsemleszínű rántás

A felhevített zsiradékban az elnevezéséhez híven világosabb vagy sötétebb zsemleszínűre (világosbarnára) pirítjuk a lisztet. A liszt pirításakor kellemes ízanyagokat is kapunk.

Cukros barna rántás

A felhevített zsiradékban először a cukrot pirítjuk (karamellizáljuk) aranysárgára, majd hozzáadjuk a lisztet és az egészet – gyakori keverés mellett – szép barnára pirítjuk. A pirítást mérsékelt hőfokon és nagy odafigyeléssel végezzük, mert a rántás könnyen leéghet.

Magyaros rántás

A szokásosnál kicsit több zsiradékban az apróra vágott vöröshagymát enyhén megpároljuk, majd hozzáadjuk a lisztet, amit zsemleszínűre pirítunk. Ezután a serpenyőt levesszük a tűzhelyről és belekeverjük a fűszerpaprikát.

Száraz rántás

A lisztet zsiradék hozzáadása nélkül pirítjuk a megfelelő szín eléréséig, majd – miután kissé kihűlt – hideg vízzel elkeverjük. Ez a francia konyha egyik jellegzetes sűrítési eljárása.

Az elkészített rántásokat – miután kissé kihűltek – felengedjük kevés hideg vízzel és az egészet simára, csomómentesre keverjük egy habverő segítségével.

Rántás, lisztszórás és habarás készítése

Lisztszórás

Lisztszórással való sűrítést akkor célszerű alkalmazni, amikor az alapanyagokat kevés zsiradékban és lében pároltuk, pirítottuk (például: zöldborsófőzelék készítésénél). A puhára párolt alapanyagokról a vizet elpárologtatjuk, a visszamaradt zsiradékra rászórjuk a lisztet. Jól átforgatjuk, a lisztet kissé megpirítjuk, majd hideg folyadékkal felengedjük és simára keverjük. Ezután az ételt alaposan kiforraljuk. A lisztszórás előnye, hogy nem kell külön rántást készíteni, mivel ez egy gyengén pirított rántásnak felel meg.

Habarás

A habarást elsősorban olyan ételek sűrítésére használjuk, amelyek készítéséhez nem használunk semmilyen zsiradékot, mint például a különböző gyümölcslevesek (hideg meggyleves, hideg almaleves, stb.), vagy amelyekbe már az ételkészítés egy korábbi szakaszában tettünk valamilyen zsiradékot, és annak mennyiségét már nem szeretnénk növelni (például: székelykáposzta).

Habarás készítése:

A habarás elkészítéséhez valamilyen tejterméket (tejet, tejfölt, tejszínt) vagy ritkán vizet egy keverőtálba öntünk, amihez hozzákeverjük egy kézi habverővel a szükséges mennyiségű lisztet (a liszt helyett étkezési keményítővel is készíthetjük), majd simára, csomómentesre dolgozzuk. Ezután hozzáadunk lassan csorgatva, folyamatos keverés mellett, kevés forró folyadékot (vizet vagy leves főzőlevet), majd ezt a simára dolgozott keveréket egy szűrőn keresztül a forrásban lévő sűrítendő lébe öntjük, és jól elkeverjük. Ezt követően a behabart ételt felforraljuk és még legalább 5 percig forrásban tartjuk.