Sűrítési eljárások

Ételeink jelentős részét különösen a sűrített leveseket, főzelékeket, mártásokat, valamilyen módon sűríteni szoktuk. A leggyakoribb sűrítési módok a rántás, a habarás és a lisztszórás. Ezek a műveletek amellett, hogy sűrűbbé teszik az ételeink állagát még a tápértékét is növelik.

A három leggyakoribb sűrítési módszernél lisztet használunk arra, hogy sűrűbbé tegyük a készítendő ételeinket. 10 dkg liszt átlagosan 1,2-1,4 liter folyadékot köt meg mártás sűrűségűre, 1,2-1,6 litert főzelék sűrűségűre és 2,8-3,5 litert sűrített leves sűrűségűre. Természetesen ezek csak irányadó mennyiségek, hiszen a liszt minőségétől, a folyadék fajtájától, a lében főtt alapanyagok keményítőtartalmától és egyéb összetevőitől függően ezek a számok változhatnak. Különösen a bab, a zöldborsó, a burgonya sűrítik önmagukban is a készített leveseket, főzelékeket.

A sűrített ételeket a sűrítőeljárást követően megfelelő ideig (legalább 5 percig) gondosan forralni kell. Ha nem forraljuk ki alaposan a rántással, habarással, vagy lisztszórással sűrített ételeinket akkor a hozzáadott sűrítőanyag le fog ülepedni az ételeink aljára. Így azok felül hígabbak, alul pedig sűrűbbek lesznek, jellegzetes liszt ízük lesz és könnyben meg is romlanak.

A lisztel való sűrítés után az étel könnyebben leéghet, ezért gyakran kell kevergetni, főleg az edény alján. Arra is érdemes figyelni, hogy amikor a lisztszórás, rántás, habarás hozzáadása után az étel forrni, sűrűsödni kezd, akkor hirtelen megnő a térfogata, ezért könnyen kifuthat az edényből.

Rántás

A rántás és a rántással készített ételek jellegzetes elemei a magyar konyhának és egyben a rántás a magyar konyha leggyakrabban alkalmazott sűrítési módja. A rántás nem csak sűríti, hanem a liszt pirítottsági fokának megfelelően ízesíti is ételeinket. Többek közt éppen ez a liszt pirításakor kialakuló íz adja a magyar konyhára jellemző sűrített levesek és főzelékek jellegzetes ízét.

A rántás készítésekor különböző járulékos anyagokat, fűszereket is tehetünk bele, mint például, fűszerpaprika, cukor, apróra feldarabolt vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyemzöld, stb. Többnyire nagyjából azonos tömegű zsiradékból és lisztből készítjük a rántást (10 dkg liszthez 10 dkg zsírt, 1 dl olajat vagy 12 dkg vajat számítsunk). Kicsit több zsiradékot érdemes használni, ha vöröshagymát is pirítunk a rántásba. Kicsit kevesebbet pedig akkor érdemes, ha már a sűrítendő ételbe került valamilyen zsiradék.

Rántás készítése:

Először egy serpenyőben felmelegítjük (nem kell túlságosan forróra) a zsiradékot (ami lehet sertészsír, olaj, vaj), majd hozzáadjuk a lisztet és állandó keverés mellett a kívánt színárnyalat eléréséig pirítjuk. Ezután a serpenyőt levesszük a tűzhelyről és a pirított liszthez hozzáöntünk annyi hideg vizet (10 dkg liszthez kb. 5 dl vizet), hogy kellően híg legyen és egy habverővel simára, csomómentesre keverjük. Ezt követően a kellően felhígított rántást egy szűrőn keresztülöntve, egy fakanállal vagy evőkanállal állandóan keverve, passzírozva hozzáadjuk a forrásban lévő besűrítendő leveshez vagy főzelékhez. Ha valamilyen járulékos anyagot is adtunk a rántáshoz, akkor ne szűrjük át a vízzel felhígított rántást.

Világos rántás: A zsiradékban a lisztet éppen csak a rántás felhabzásáig hevítjük, és nem pirítjuk. Így a liszt elveszíti nyers ízét, de a színe nem változik meg.
Világos petrezselymes: A liszt átforrósodása után, finomra vágott petrezselyemzöldet is a liszthez adunk és jól összeforgatjuk. Ezzel a módszerrel készíthetünk más zöld-fűszeres változatot is. Adhatunk hozzá kaprot, zellert, bazsalikomot, kakukkfüvet, stb.

Zsemleszínű rántás: A felhevített zsiradékban az elnevezéséhez híven világosabb vagy sötétebb zsemleszínűre pirítjuk a lisztet. A liszt pirításakor kellemes ízanyagokat is kapunk.

Cukros barna rántás: A felhevített zsiradékban először a cukrot pirítjuk (karamellizáljuk) aranysárgára, majd ezután adjuk hozzá a lisztet és pirítjuk barnára. A pirítást alacsony hőfokon és nagyobb odafigyeléssel végezzük, mert a liszt könnyen leéghet.

Magyaros rántás: A szokásosnál kicsit több zsiradékban apróra vágott vöröshagymát enyhén megpárolunk, majd hozzáadjuk a lisztet, amit zsemleszínűre pirítunk. Ezután a serpenyőt levesszük a tűzhelyről és belekeverjük a fűszerpaprikát, majd felengedjük hideg vízzel.

Száraz rántás: A lisztet zsiradék hozzáadása nélkül pirítjuk a megfelelő szín eléréséig, majd hideg vízzel elkeverjük. Ez a francia konyha egyik jellegzetes sűrítési eljárása.

rántás és habarás készítése

Lisztszórás

Lisztszórással való sűrítést akkor célszerű alkalmazni, amikor az alapanyagokat kevés zsiradékban és lében pároltuk, pirítottuk (például: zöldborsófőzelék készítésénél). A puhára párolt alapanyagokról a vizet elpárologtatjuk, a visszamaradt zsiradékra rászórjuk a lisztet. Jól átforgatjuk, a lisztet kissé megpirítjuk, majd hideg folyadékkal felengedjük és simára keverjük. Ezután az ételt alaposan kiforraljuk. A lisztszórás előnye, hogy nem kell külön rántást készíteni, mivel ez egy gyengén pirított rántásnak felel meg.

Habarás

A habarást elsősorban olyan ételek sűrítésére használjuk, amelyek készítéséhez nem használunk semmilyen zsiradékot, mint például a különböző gyümölcslevesek (hideg meggyleves, hideg almaleves, stb.), vagy amelyekbe már az ételkészítés egy korábbi szakaszában tettünk valamilyen zsiradékot, és annak mennyiségét már nem szeretnénk növelni (például: székelykáposzta).

Habarás készítése:

A habarás elkészítéséhez valamilyen tejterméket (tejet, tejfölt, tejszínt) vagy ritkán vizet egy keverőtálba öntünk, amihez hozzákeverjük egy kézi habverővel a szükséges mennyiségű lisztet (a liszt helyett étkezési keményítővel is készíthetjük), majd simára, csomómentesre dolgozzuk. Ezután hozzáadunk lassan csorgatva, folyamatos keverés mellett, kevés forró folyadékot (vizet vagy leves főzőlevet), majd ezt a simára dolgozott keveréket egy szűrőn keresztül a forrásban lévő sűrítendő lébe öntjük, és jól elkeverjük. Ezt követően a behabart ételt felforraljuk és még legalább 5 percig forrásban tartjuk.